|
Közlekedési Felügyelőség vs Optikai Tuning!
Nyilván sokak számára nem újdonság a KPM és az autó tulajdonosok dédelgetett kedvencének
átalakítási tilalma!
A Füzestuning Műhely az elmúlt időszakban szembesült azzal a ténnyel,hogy
vége az optikai átalakítások hétköznapban használt lehetőségének!
Talán Országos szigor ,de saját ügyfeleink visszhangjából ítélve Békés Megye viszi a prímet!
Természetesen érvek,és ellen érvek is vannak az átalakított járművek terén,.
Ami igaz és ezt szinte mindenki meg tudja erősíteni,hogy
azon Optikai Tuningon átesett autó tulajdonos aki több százezer forintot költött kedvencére,
és nem utolsó sorban a lehető legjobb minőségben alakította át akár a futóművét,
akár a fékeit,vagy spojlerekkel díszítette fel a karosszériáját,nos ezek az autósok megfontoltan lassan és odafigyelve vezetnek,vigyázva az autóra és ezáltal a közlekedő társainkra!
Jól tudom,hogy ezek ellen lábasai akik nem kímélve: műszaki vizsgán éppen átesve rohadások, esztétikai hibák tönkelegével,esetenként borzasztó fékekkel róják az utakat,és kihasználva a körforgalmak adta lehetőségeket ökörködnek,nos ők a veszélyesek!
A Tuning élt,él,és élni fog,.jó lenne ha valami kompromisszumot találnánk erre a dologra.
Szomorú de a hivatalos műhelyek által rögzített,fékek,futóművek,vagy Spojlerek,toldatok,vagy bármi kiegészítők sem engedélyezettek,független attól,hogy TÜV engedéllyel ellátva vagy minősítési okirattal rendelkezik.
Egyre több Tuning műhely döntött arról,hogy fel hagy a Optikai Tuning kiegészítők forgalmazásával,valamint ezek felrakásával.
Többek között erről döntött a Füzestuning csapata is.
Mindennapi közlekedésben részt vett autókra nem rögzít fel Spojlereket, kiegészítőket,
valamint bármilyen tiltott alkatrészeket,ami a Közlekedési felügyelőség átalakítási szabályzatában foglaltak!
Bizonyára ha nem lesznek hivatalos műhelyek akik nevüket adják és felelősséggel hozzá értő szakemberekkel dolgoznak,akkor jön az igazi Sufni Tuning,
barátok ismerősök és a négyfalas garázsban teszik fel a tiltott alkatrészeket Tuning kiegészítőket,egyik kézben a fék betét a másikban sör,..igazi felelősség teljes este a haverokkal aztán kipróbálhatjuk az utakon...szerintem nem ezt kellene forszírozni!
Természetesen az átalakítások a luxus fényezés,és kimondottan show célra átalakított autókat továbbra is
készítjük de ezek az autók csakis kiállítási célra szolgál,vagy esetenként zárt versenypályán saját felelősséggel használható!
Mit lehet mit nem ezekről lehetne számos példát felhozni,és úgy gondolom ez már lerágott csont,
Tény és való,hogy a jog nem tudása nem mentest a felelősség alól!
És a gyári paraméterektől eltérni tilos.
Üdv Fuzestuning Team.. 
Egy kis száraz anyag....de érdemes végig olvasni..
Tájékoztató
A járművek tuningjáról és annak engedélyezéséről
Sok járműtulajdonos kívánja járművét megkülönböztetni az azonos típushoz hasonló, más
járművektől. Az autós sportok kedvelői közül sokan nem csak a különböző médiákon keresztül
kísérik figyelemmel kedvenc sportágukat, hanem meglévő, széria kivitelű járműveiket
igyekeznek a saját elképzelésüknek megfelelően átalakítani a megszerzett ismeretanyagok
alapján. A járművek ilyen átalakítását nevezzük közkeletűen ma tuningolásnak, noha ez az
angol származású, ma már a műszaki nyelvben meghonosodott szó eredeti értelmében az
tulajdonképpen csak egy zeneeszközön végrehajtott bizonyos finom változtatások végrehajtását
jelentette annak érdekében, hogy a hangszer a lehető legszebben szóljon. Az igények
sokrétűek, némelyek csupán a jármű átfestésével kívánják a jármű kinézetét megváltoztatni,
mások különböző karosszériaelemek megváltozatásával, vagy pótlólagos felszerelésével és
átfényezésével kívánnak a járműnek új, a tulajdonosnak jobban tetsző arculatot biztosítani. Az
esetek többségében a „külső” arculati jegyek megváltoztatásának igénye mellett, egy jármű
tervezett átalakításának célja lehet a jármű bizonyos műszaki jellemzőinek, tulajdonságainak, pl.
a jármű útfekvésének, gyorsulásának megváltoztatása, az utazási komfortérzet javítása is.
A változtatások bizonyos köre a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi jellemzőinek
megváltozását is eredményez(het)i. Ezért a hazai jogi szabályozás, hasonlóan a más európai
országok gyakorlatához, az ilyen átalakítások végrehajtását a közlekedési hatóság előzetes
engedélyéhez köti.
Alapszabály, hogy a jármű olyan átalakítása, amely valamely közlekedésbiztonsági vagy
környezetvédelmi tulajdonság tekintetében a jármű gyárilag kialakított jellemzőinek romlását
eredményezi, nem engedélyezhető. Idézzük a vonatkozó hazai jogszabály, a közúti járművek
műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990 (IV. 12) KöHÉM rend. (továbbiakban: ER) 16. §. (6.)
pontját:
16. § (6) A gépkocsi alvázszámát megváltoztató átalakításához csak gyári új alváz, karosszéria,
illetőleg alvázszámot viselő szerkezeti elem használható fel. Nem engedélyezhető a jármű olyan
átalakítása, amely az MR.* Függelékeinek Mellékleteiben meghatározott valamely
közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi követelmény tekintetében a jármű gyárilag
kialakított jellemzőinek romlását eredményezi.
* MR: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki
feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rend.
A közúti járművek „tuningolása” az ER szerint tulajdonképpen a már forgalomban lévő jármű
átalakításának minősül. Idézzük az ER 2. §. (2) pontját, amelyben a jogalkotó meghatározza a
jármű átalakításának fogalmát, meghatározza a kivételek körét:
2. § (2) A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan
megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi
átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi
jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának (az alváz szerepét betöltő, az
alvázszámot viselő szerkezeti elemének) cseréje.
(3) Nem minősül átalakításnak
a) olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését a közúti járművek
forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendelet előírja vagy
megengedi;
b) a motor azonos típusú motorra történő cseréje;
c) a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;
d) a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;
2. oldal, összesen: 23
e) szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a
jármű egyébként vontatásra alkalmas;
f) a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a
motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;
g) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és
hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek;
h) a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a Nemzeti Közlekedési
Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága* alkalmazási
engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít.”
* Az illetékes szervezet: az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága Közúti Jármű Hatósági Főosztály
Műszaki Engedélyezési Osztálya (Címük: 1066 Bp. Teréz krt. 62, tel: 477-1581, e-mail:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
, a továbbiakban, rövidítve: KÜI)
Értelmezve az előbbieket, az átalakítás a már forgalomba helyezett jármű - meghatározott cél
érdekében, vagy ok miatt történő - olyan megváltoztatása, amely kizárólag az átalakítás céljának
megfelelő szerkezeti elemekre, főegységekre terjed ki. A többi szerkezeti elem, főegység az
eredeti kell, hogy maradjon, illetőleg az átalakítás kapcsán az eredetivel mindenben azonosan
újítható fel.
Tehát: akkor beszélünk tuningolt járműről, ha az alábbiakban felsorolt, legfontosabb
járműadatok egyike vagy egyszerre több is, megváltozik annak érdekében, hogy a jármű
valamelyik (vagy több) eredeti műszaki jellemzője az átalakítás révén az eredeti jellemzőhöz
képest javuljon (a felsorolás nem teljes) :
a jármű fajtája, kategóriája és jellege
a jármű geometriai méretei *
a jármű saját tömege, össztömege *
nyomtávok és tengelytávok
a jármű tengelyterhelései *
az alkalmazott kerékpántok mérete
a meghajtómotor gyártmánya, típusa, hajtóanyaga, környezetvédelmi jellemzői
a sebességváltó gyártmánya, típusa, áttételei
a tengelyhajtás rendszere, áttétele
a rugózás és kerékfelfüggesztés kialakítása
a futóművek gyártmánya, típusa
a fékrendszer kapcsolási rajza és meghatározó elemei (működtetés módja, áttételei,
rásegítés, légtartályok száma térfogata és kapcsolása, kerékfékszerkezet adatai,
ráfutófékek vezérlése, stb.)
a jármű körvonalrajz/jellegrajz szerinti alakja
a kormánymű típusa, rendszere, áttétele
a kormánymű (kormányszarv) mérete
a kipufogórendszer kialakítása
a vontatásra vonatkozó adatok
a felépítmény (karosszéria) jellemző adatai
a világítóberendezések (lámpák) helyzete, fajtája, darabszáma, beépítési méretei
3. oldal, összesen: 23
* Nem minősül átalakításnak és nem igényel előzetes engedélyezési eljárást, ha az előző
felsorolásban csillaggal megjelölt adatok - a jogszabályban foglalt határértékeken belül - 10 %-
nál nem nagyobb mértékben azért változnak meg, mert
- a járműre kiegészítő karosszéria elemet (spoiler, stb) szerelnek
- olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését a közúti
járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló
rendelet (a továbbiakban: MR) előírja vagy megengedi;
Minden más változtatás azonban a jármű átalakítását jelenti, és csak a közlekedési hatóság
előzetes engedélye alapján hajtható végre, az ER 16. § (1) pontja szerint, idézzük:
„16. § (1) A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija
átalakításához szükséges előzetes engedélyt az NKH regionális igazgatósága, a járművek
sorozatszerű (5 darabot meghaladó mennyiségű) átalakításakor az NKH Közép-magyarországi
Regionális Igazgatóságától kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az
elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt”.
Az átalakításhoz új, felújított, javított, illetve bontás során kinyert, javítás nélkül beépíthetőnek
minősített alkatrészek használhatók. Ezen alkatrészekre - a gyári új alkatrészek kivételével - a
pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A gépjármű és
pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos
pótalkatrészei és tartozékai ún. minősítő vizsgálatra kötelezettek. A vizsgálatra kötelezett
termékek körét és a minősítési követelményeket az MSZ 07-4402 szabvány határozza meg. A
szabvány díj ellenében beszerezhető a Magyar Szabványügyi Testület szabványboltjában, cím:
1091 Budapest, Üllői út 25.; Tel.: 456-6893, fax: 456-6884, ill. a Testület WEB-áruházában is
megrendelhető (URL: https://www.mszt.hu/mszt/portal) vagy letölthető.
Az ER 23. § (1) szerint az ilyen pótalkatrészek és tartozékok – néhány kivétellel – belföldi
felhasználásra abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a járművekbe, ha
a minősítő vizsgálaton megfeleltek. Ilyen alkatrészek pl. a keréktárcsák, a felfüggesztés elemei,
a kipufogórendszer, a kormánykerék, a fékrendszer, a kerékfelfüggesztések elemei is. A
minősítés során az alkatrész, szerelési egység alábbi tulajdonságait kell ellenőrizni:
a, Az alkatrész alakját és méreteit, követelmény, hogy a pótalkatrész - funkció
szempontjából lényeges - alakja, méretei, alak- és mérettűrései, felületi érdessége,
továbbá a más részegységhez való kapcsolódása (csereszabatossága) az eredeti gyári új
alkatrésznek megfelelő legyen. Alak és méret vonatkozásában a járműgyártó javítási,
felújítási dokumentációjában meghatározott javítási, méretlépcsők elfogadhatók.
b, Anyagminőségét: a pótalkatrész - funkció szempontjából lényeges - szilárdsága,
szívóssága, kopásállósága, nyomásállósága és a jelentkező hatásokkal szembeni
ellenálló képessége legalább az eredeti gyári új alkatrésznek megfelelő legyen.
c, Összeszerelését: A pótalkatrész összeszerelése, kötései, siklási tulajdonságai,
tömítettsége, nyomásállósága korrózió elleni védelme feleljen meg legalább az eredeti
gyári új alkatrésznek.
d, Működésmódját és paramétereit: a pótalkatrész a rendeltetési célnak megfelelően
működjön: a teljesítmény paraméterek, illetve a bemenő és kimenő jellemzők közti
összefüggés legalább az eredeti gyári új alkatrésznek megfelelő legyen. A helyes
működést tanúsító jellemző adatokat műszeres próbapadi vagy üzemi összehasonlító
vizsgálattal kell ellenőrizni.
A szabvány hatálya alá nem eső, de elbírálás szempontjából azonos jelentőséggel bíró
közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és jármű-műszaki szempontból jelentős
pótalkatrészekre és tartozékokra az ER 23-26. §.-aiban meghatározott, a minősítő jel kiadásával
4. oldal, összesen: 23
kapcsolatos feladatkör ellátása keretében - a Nemzeti Közlekedési Hatóság (későbbiekben
rövidítve: NKH) Kiemelt Ügyek Igazgatósága az általa meghatározott, a Közlekedési Értesítő
2007. évi 22. számában megjelent közleményben felsorolt pótalkatrész és tartozék körben „Af”
(korábban: „H”) jelű általános alkalmazási engedélyt ad ki. Ebbe a körbe tartozik az ablakfólia, a
különféle karosszériaelemek is.
Nem kell a minősítő vizsgálatot elvégezni azon a pótalkatrészen és tartozékon,
a) amely a jármű gyártójától származik,
b) amelyet a gyártó első beépítésű alkatrészként is használ, vagy más - hitelt érdemlő -
módon a gyári eredeti helyett használhatónak elismert,
c) amelyet jóváhagyási jellel láttak el. A jóváhagyási jel: az MR A., B. és C. Függelékének
mellékleteiben, illetőleg az azokkal egyenértékű ENSZ-EGB előírásban meghatározott
követelményeknek való megfelelőséget tanúsító jel, amelyet az illetékes hatóság által
kiadott jóváhagyó okmány alapján alkalmaznak.
Az ENSZ-EGB ill. az Európai Unió előírásának megfelelőséget tanúsító jóváhagyási jel
jellemzője, hogy minden esetben tartalmaz egy kör vagy négyzet alakú mezőt, amelyben az „E”
(ENSZ-EGB szerinti jóváhagyásnál) vagy a „e” (Európai Unió előírása szerinti jóváhagyásnál)
betű mellett a jóváhagyást elvégző ország egy vagy két számjegyű kódja van feltüntetve. A kör
vagy négyszög alakú mező mellett, alatta vagy felette további különálló karaktersorozat,
szimbólum található, melyek a szakemberek számára további kiegészítő információkat
tartalmaznak.
Az MR 1. sz. mellékletének 1. - 2. táblázatában felsorolt – jóváhagyáshoz kötött –
járműtulajdonságokra, műszaki jellemzőkre vonatkozó ENSZ - EGB előírások és Európai Uniós
irányelvek bárki számára, ingyenesen letölthetők a KTI - a Közlekedéstudományi Intézet
Nonprofit Kft honlapjáról (URL:http://www.kti.hu/kti.php).
A minősítő vizsgálattal kapcsolatos tudnivalókat az ER 23. §. részletesen tartalmazza. Az ER
23. § (4) pontja szerint:
„Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága minősítő vizsgálat mellőzésével -
gyártmány és típus szerint - engedélyezheti a minősítő jel használatát a pótalkatrészhez, illetőleg
tartozékhoz, ha vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon
közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból az eredeti, gyári beépítésű alkatrésznek,
illetőleg a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő műszaki értékűek.”
Sajnálatos módon sok alkatrész-forgalmazó vállalkozás, ill. hazai gyártó nem kellő
tájékozottsága, bizonyos esetekben a minősítéssel járó költségek miatt nem gondoskodik arról,
hogy a szükséges minősítést elvégeztesse, a műbizonylatot ennek megfelelően kiállítsa, evvel
akaratlanul vagy tudatosan megtéveszti a felhasználókat. Jellemzően arra hivatkoznak, hogy az
adott alkatrészt, tartozékot, stb. egy független, külföldi szakértői intézet l bevizsgálta vagy
minősítette, tehát az megfelel a vonatkozó előírásoknak. Sok esetben az adott alkatrészhez a
külföldi minősítés másolatát is a felhasználó rendelkezésére bocsájtják állításuk bizonyítékaként.
Ez azonban – a hazai jogszabály, az előbb idézett 23. §. (4) pont alapján – nem bizonyítja az
alkatrész megfelelőségét! Az átalakítási engedély kiadása, ill. az átalakított jármű vizsgálata
során a közlekedési hatóság a külföldi minősítést, szakvéleményt nem veheti figyelembe a
megfelelőség igazolásául! Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincsen műbizonylata, vagy az
ellenőrzés eredménye szerint a bemutatott dokumentáció tartalma nem felel meg a
műbizonylatra vonatkozóan előírtaknak, az NKH regionális igazgatósága a gyártást, felújítást,
forgalmazást és értelemszerűen a beépítését (ill. az ilyen alkatrésszel felszerelt jármű
forgalomba helyezését vagy forgalomban tartását is)- a megfelelő műbizonylat bemutatásáig -
megtiltja.
5. oldal, összesen: 23
Az ER 25. §.-a előírja, hogy a pótalkatrészek és tartozékok megfelelőségét műbizonylattal kell
igazolni. Mivel ezt kiemelten fontos kérdésnek tartjuk a tuningolt járművek átalakításának
hatósági elbírálása során, idézzük a jogszabálynak ezen bekezdését:
25. § (1) A gépjármű és pótkocsija pótalkatrészeinek és tartozékainak megfelelőségét - a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel - műbizonylattal kell tanúsítani.
(2) Nem kell a megfelelőséget tanúsítani
a) az általános használatú szabványos alkatrészek és szerelési anyagok, (csapágyak, kötőelemek,
ékszíjak, vezetékek, csatlakozók, izzólámpák stb.) esetében,
b) az alárendelt szerepű pótalkatrészek és tartozékok (díszítőelemek és kényelmi felszerelések
stb.) esetében, amelyek a jármű rendeltetésszerű használatára befolyással nincsenek,
c) saját üzemeltetésű járműhöz, az üzemeltető által előállított (gyártott, felújított) pótalkatrészek,
tartozékok esetében.
(3) A pótalkatrész és tartozék megfelelőségére vonatkozó tanúsítási kötelezettség
a) hazai gyártás illetőleg felújítás esetén az előállítót,
b) import esetén az importőrt, illetőleg a forgalmazót,
c) bontás esetén - közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos
alkatrészekre és tartozékokra vonatkozóan - a bontót, illetőleg a forgalmazót
terheli.
(4) Műbizonylat nélkül
a) belföldi gyártó illetőleg felújító pótalkatrészt és tartozékot sem közvetlen felhasználásra, sem
további forgalmazásra nem értékesíthet,
b) forgalmazó pótalkatrészt és tartozékot nem vehet át és nem értékesíthet.
(5) A műbizonylatnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a pótalkatrész, tartozék megnevezése,
b) a járműtípus(ok) megnevezése, amely(ek)nél a pótalkatrész, tartozék alkalmazható,
c) a gyártó (felújító, forgalmazó) neve, címe,
d) minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrész, tartozék esetében a minősítő vizsgálatot
végző intézmény által meghatározott adatok,
e) bontásból származó alkatrész esetén a felhasználhatóságot meghatározó osztályozást
(minősítést) tartalmazó nyilatkozat.
(6) A műbizonylat adatai a pótalkatrészen, tartozékon vagy annak csomagolásán is feltüntethetők.
(7) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincs minden darabja műbizonylattal ellátva, a vásárló és a
hatóság kérésére a forgalmazó, illetőleg a javító köteles azt felmutatni.
(8) Műbizonylatként kell elfogadni a pótalkatrészen vagy annak csomagolásán feltüntetett gyártói
jelet, szabványszámot, vagy az alkatrész-katalógusban szereplő cikkszámot, ha
a) a pótalkatrész a jármű gyártójától származik, vagy
b) a gyártó azt első beépítésű alkatrészként is használja, illetőleg más, hitelt érdemlő módon a gyári
eredeti alkatrész helyett használhatónak elismerte.
Fontos azt is tudni, hogy az MR általános szabályai szerint, a pótalkatrészek, tartozékok stb.
csak olyan járműhöz használhatók fel külön engedély nélkül, amelyhez a szóban forgó
alkatrészt felhasználását engedélyezték.
Összefoglalva az előbbieket:
• egy jármű olyan átalakításához, amely eredményeképpen a jármű
közlekedésbiztonsági és / vagy környezetvédelmi tulajdonságai előre láthatólag
6. oldal, összesen: 23
meg fognak változni, az átalakítás előtt közlekedési hatóság előzetes
engedélyét kell kérni.
• a járművek átalakításánál felhasznált, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi
és jármű-műszaki szempontból jelentős pótalkatrészeknek és tartozékoknak –
ha azokat nem a jármű gyártója, vagy az általa elismert más gyártó gyártotta, ill.
ha az alkatrészen nem szerepel a „e...” vagy „E..” jóváhagyási jel– minősítettnek
kell lennie, ezt az azokhoz kiadott műbizonylatnak kell igazolnia.
A közlekedési hatóság a vonatkozó szabályok alapján, az alábbiak szerint jár el egy valaki vagy
valamely szervezet által átalakítani („tuningolni”) tervezett jármű esetében:
A jármű átalakításához előzetesen engedélyt kell kérni az NKH, a jármű tulajdonosának/
üzemben tartójának lakóhelye szerint illetékes regionális/megyei szervezeténél, az ott
ingyenesen beszerezhető űrlap kitöltésével és benyújtásával.
A kérelemhez mellékelni kell a következőket:
• forgalmi engedély másolatát,
• a jármű tulajdonjogának igazolását (forgalmi engedély vagy adás-vételi szerződés,
vételről számla, stb.),
• műszaki dokumentációt a tervezett átalakításról (2 példányban)
• az eljárási díj befizetését igazoló bizonylatot (A közúti járművek forgalomba helyezésével
és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével,
továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági
eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet alapján az eljárás díját az említett
rendelet mindenkori érvényes állapota szerinti díjtételt figyelembe véve, előre kell
megfizetni)
• bizonyos esetekben igazolást arról, hogy a tulajdonos a vámhatóságnál a kérelmezett
átalakítással kapcsolatos adat-bejelentési kötelezettségének eleget tett. A regisztrációs
adóról szóló 2003. évi CX. törvény (későbbiekben: Rea. trv.) alapján, az átalakítás
eredményeképpen; az átalakítás napján, de legkésőbb az átalakítást követő forgalomba
helyezés időpontjában regisztrációs adó fizetési kötelezettség keletkezik. Az adó
összegét a vámhatóság az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó
különbözeteként állapítja meg. Az adó alanya (a gépjármű tulajdonosa) köteles a
területileg illetékes közlekedési hatósághoz benyújtott előzetes engedély iránti
kérelemmel egyidejűleg értesíteni a vámhatóságot az átalakítás szándékáról, bejelentve
minden, a Rea. trv. szerinti adókötelezettség megállapításához szükséges adatot (az
eredeti és az átalakított gépjármű fajtájának, motortérfogatának és környezetvédelmi
kategóriába tartozásának, valamint a törvény szerinti adó alanyának beazonosításához
szükséges adatokat). Az adófizetési kötelezettség teljesítésére az adó alanya halasztást
kap. A halasztás a forgalmi engedély kiadását megelőző napon lejár. Bizonyos
esetekben tehát a vámhatóság által kirótt regisztrációs adót az átalakítás nyilvántartásba
vételét megelőzően meg kell fizetni.)
A kérelmeket az NKH területileg illetékes regionális igazgatósága azok tartalma szerint minősíti,
és ennek megfelelően bírálja el. Ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelemben foglaltak a jármű
melyik szerkezeti elemének cseréjét, vagy azok módosítását milyen mértékben teszik
szükségessé. A dokumentációnak az ER. 1. sz. melléklet értelemszerű alkalmazásával
tartalmaznia kell az elbíráláshoz szükséges rajzokat és számításokat. Az átalakításra vonatkozó
dokumentációt csak az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága által típusvizsgálói jegyzékébe vett
szakértői intézmény, vagy a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett szakértői névjegyzékbe a
járműtervezés műszaki szakterületen bejegyzett szakértő, vagy gépész-, közlekedési mérnök,
illetőleg üzemmérnök készítheti el. A dokumentációnak tartalmaznia kell a járműre
vonatkoztatott, a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki
7. oldal, összesen: 23
feltételeiről szóló 6/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (továbbiakban: MR.-ben) és annak 1. sz.
mellékletének 1. táblázatában felsorolt – jóváhagyáshoz kötött – járműtulajdonságok, műszaki
jellemzők, stb. eredeti (a változtatás előtti állapotnak megfelelő) állapotának jellemző
paramétereit is, amennyiben azok az átalakítás következtében vélhetően megváltoznak, az
adatok forrásának megadásával egyetemben. A dokumentációban részletesen ki kell térni arra,
hogy a tervezett átalakítás ezek tekintetében milyen változást okoz. Alapkövetelmény, hogy az
átalakítás során a jármű gyárilag kialakított – az MR-ben és annak függelékei mellékleteiben
meghatározott – környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági jellemzői nem romolhatnak. Az
engedélyezési kérelem mellékleteként benyújtott dokumentációnak ezt igazolnia kell,
amennyiben evvel kapcsolatosan kétségek merülnek fel, a közlekedési hatóság az engedély
kiadását megelőzően a benyújtott dokumentáció kiegészítését is kérheti, vagy – a kérelmező
költségére – szakértői vizsgálat elvégzését is elrendelheti. Az átalakított jármű csak akkor
helyezhető forgalomba, ha a szakértői vizsgálat tanúsította, hogy a vizsgált
közlekedésbiztonsági és (vagy) környezetvédelmi jellemző(k) az eredeti állapothoz képest nem
romlottak.
Amennyiben a szükséges technikai és személyi feltételek biztosítottak, a szakértői vizsgálatot az
NKH területileg illetékes regionális igazgatósága is elvégezheti. A megállapításokat
szakvéleményben kell rögzíteni. Külső szakértő igénybevétele esetén az NKH területileg
illetékes regionális igazgatósága meghatározza, hogy a szakértői vizsgálat milyen kérdésekre
terjedjen ki.
A szakértői vizsgálatot végző szervezet által készített szakvéleményt a hatóság a kérelem
elbírálásakor figyelembe veszi. A szakértői vizsgálat költségeit a kérelmezőnek kell viselnie.
Az átalakított jármű csak akkor helyezhető forgalomba, ha a szakértői vizsgálat tanúsította, hogy
a vizsgált közlekedésbiztonsági és (vagy) környezetvédelmi jellemző(k) az eredeti állapothoz
képest nem romlottak.
A szakértői vizsgálat elvégzésére jogosultak az olyan független vizsgáló szervezetek, amelyek
feljogosításuktól függően az MR 1. és 2. táblázatában felsorolt jármű főegységek, tulajdonságok
jóváhagyására jogosítottak fel. A Magyar Köztársaság illetékes szerve (a Közlekedési,
Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) által feljogosított és az ENSZ illetékes szervének
bejelentett szakértői intézmények:
Szervezet neve: Címe:
Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Kft 1132. Budapest, Váci út 48/a-b
JÁFI-AUTÓKUT Mérnöki Kft. 1115. Budapest, Csóka u. 7-13.
FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100. Gödöllő Tessedik S. utca 4.
Közlekedéstudományi Intézet Kht. 1119. Budapest, Than Károly u. 3-5.
Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 1012. Budapest, Attila út 99.
TÜV NORD-KTI Kft. 1119. Budapest, Than Károly u. 3-5
AVL Autokut Mérnöki Kft. 1115. Budapest, Csóka u. 7-13.
A megadott nevek és címek változhatnak, az aktuális lista az alábbi Internet címen tekinthető
meg: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html
a „Status of the 1958 Agreement and of the annexed Regulations” címszó alatt.
A vonatkozó dokumentum címe: „Status of the 1958 Agreement, of the annexed Regulations
and of amendments thereto”. A dokumentum meglehetősen hosszú, a jóváhagyásra feljogosított
szervek felsorolását – országonként – mindig a dokumentum végén találjuk meg. A honlap és a
dokumentum angol nyelvű.
Az elbírálás során - a jogszabályi keretek között - a hatóság az átalakítás okát illetőleg az elérni
kívánt célt is figyelembe veszi. A szakszerű elbírálhatóság érdekében kérheti az ügyfelet, hogy
ezeket a szempontokat közölje. Az előzetes engedélyezési eljárás során az eljáró hatóság az
8. oldal, összesen: 23
átalakítás megvalósíthatósága, valamint annak szükséges mélysége szempontjából az
átalakítandó jármű szemléjét is elrendelheti. Az engedélyező az MR-ben felsorolt
tulajdonságokon, paramétereken túlmenően is meghatározhat további követelményeket, melyek
teljesítését az átalakítást követő kötelező időszakos vizsgán ellenőrzi.
Az átalakítási engedély nem korlátlan időtartalmú, 1 évig érvényes. Az átalakítási engedélyben
szereplő határidő nem hosszabbítható, az arra irányuló ismételt kérelmet egy új eljárás
keretében bírálják el. Az átalakítási munkálatokat az átalakítási engedély birtokában szabad
csak megkezdeni, az abban foglaltak figyelembe vételével.
Az átalakítási engedély birtokában átalakított járművet az NKH regionális igazgatóságánál
időszakos vizsgálaton be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg, ha
az NKH regionális igazgatósága az átalakításra valamilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését
igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási
engedélyben foglaltakat, valamint az MR. 5-8., 17., 19., 21. §-ai kivételével a rendeletben
felsorolt üzemeltetési műszaki feltételek megtartását, továbbá a közlekedésbiztonsági és
környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat ellenőrzik.
Ha a jármű ezen a vizsgálaton megfelelőnek minősült, akkor a járműre jellemző új adatokat a
kiállított „Műszaki Adatlap”-on tüntetik fel. A „Műszaki Adatlap” alapján a változások bekerülnek
a jármű forgalmi engedélyébe, a közlekedési hatóság és a közlekedési-igazgatási hatóság
nyilvántartásába.
Az engedély nélküli átalakítás következményei:
Ha az ellenőrző közlekedési hatóságnak alapos gyanúja támad arra, hogy az ellenőrzött
járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után az NKH regionális
igazgatóságánál vizsgálatra nem mutatták be, a járművet időszakos vizsgálatra rendeli be. Ha
az ellenőrzés során szabálysértés alapos gyanúja merül fel, az ellenőrző szerv az okmányokat
bevonja és legkésőbb a következő munkanapon - szabálysértési eljárás kezdeményezésével -
az eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak megküldi.
Ha egyértelműen megállapítható, hogy a jármű környezetvédelmi és / vagy
közlekedésbiztonsági jellemzőinek egyike vagy egyidejűleg több is megváltozott az engedély
nélküli átalakítás eredményeképpen, a rendőr a forgalmi engedélyt, illetve az ideiglenes
forgalomban tartási engedélyt a helyszínen elveszi, a forgalmi engedély, ill. az ideiglenes
forgalomban tartási engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza a jármű
azonosító adatait, az engedély számát és az elvétel okát is. Az átvételi elismervény birtokában
a járművel - ha annak részvétele a közúti közlekedésben nem jár balesetveszéllyel - a lakóhelyig
vagy a telephelyig lehet közlekedni. A helyszínen elvett forgalmi engedélyt, ill. az ideiglenes
forgalomban tartási engedélyt, valamint az intézkedésről készült jelentés (feljelentés) egy
példányát a rendőrhatóság három munkanapon belül megküldi az üzemben tartó lakóhelye
(székhelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Ennek alapján a közlekedési
igazgatási hatóság a járművet a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig hivatalból kivonja
a forgalomból. A közlekedési igazgatási hatóságnak a jármű forgalomból történő kivonását
elrendelő határozata tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a jármű újabb műszaki
vizsgálatához szükségesek. A forgalomból kivonást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől
számított három munkanapon belül - amennyiben arra a helyszínen nem került sor - a forgalmi
engedélyt és a rendszámtáblát le kell adni. Ez a határozat nem érdemi határozat, nem
fellebbezhető meg. Az ügyfél lakó-, tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint
illetékes közlekedési igazgatási hatóság a jármű forgalomból történő kivonását nyilvántartásba
veszi. (Ha az ügyfél a forgalomból történő kivonást megalapozó okot - a jármű műszaki
alkalmasságának igazolásával - a közlekedési igazgatási hatóság határozathozatalát, vagy
annak jogerőre emelkedését megelőzően elhárította, az eljárást megszüntetik.)
9. oldal, összesen: 23
A jármű műszaki alkalmasságának megállapítása az ügyfél lakóhelye, v. székhelye vagy
telephelye szerint illetékes közlekedési hatóságnál kezdeményezendő időszakos műszak
vizsgálaton történik. A jármű ismételt forgalomba helyezésére csak a műszaki alkalmasságot
tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlap kiadását követően kerülhet sor.
Ha az időszakos műszaki vizsgálaton a közlekedési hatóság (is) megállapítja, hogy a járművet
engedély nélkül alakították át, a járművet alkalmatlannak minősíti, és felszólítja az ügyfelet, hogy
szüntesse meg az átalakítást- állítsa vissza a jármű eredeti állapotát.
Az átalakítás engedélyezési eljárásáról szóló alapvető tudnivalók olvashatók a Nemzeti
Közlekedési Hatóság honlapján is, ezen belül az NKH Szakterületek / Közúti Jármű / Szakterület
/ Műszaki követelmények / Jármű átalakításának engedélyezése menüpontban:
URL: http://www.nkh.hu/kozuti_jarmu/content/view/5/9/lang,hu/ címen.
A vonatkozó jogszabály, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési
okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet alapján a
változások eredményének közlekedés-igazgatási nyilvántartásba vételét a tulajdonosnak v.
üzembentartónak a lakóhelye szerint illetékes Okmányirodán, az ott rendszeresített űrlap
kitöltésével és benyújtásával kezdeményezni kell. Az átalakítást követő közlekedési -igazgatási
eljárásról részletesen olvashat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi
Hivatala honlapján (www.nyilvántartó.hu). A hivatkozott rendeletek megtekinthetők a
http://www.magyarorszag.hu címen működő weblapon, a jogszabálykeresővel.
A járművek átalakítása során bizonyos járműtulajdonságok, főegységek megváltoztatása
kihat(hat) a változtatással nem érintett más járműtulajdonságokra is. A következő táblázatban
összefoglaltuk ezeket a főbb összefüggéseket.
10. oldal, összesen: 23
Kihathat az átalakított jármű alábbi műszaki jellemzőre is:
Átalakítani kívánt
főegység, jármű
tulajdonság
Keréktárcsák
Gumiabroncsok
Futómű geometria
(nyomtáv, csapdőlés,)
Rugók, lengéscsillapítók,
„leültetés”
Világítóberendezések
Spoiler, karosszériaelemek.,
légterelők
Kormánykerék
Teljesítménynövelés -
motortuning
Kipufogórendszer
Vonófej
Emissziós jellemzők
(zaj, kipufogógáz)
Keréktárcsák
Abroncsok ! ! ! ! ! ! ok ok !
Futómű geometria
(nyomtáv,
csapdőlés,)
! ! ok ! ! ok ok ok ok
Rugók,
lengéscsillapítók,
„leültetés”
! ! ! ! ! ! ! ! ok
Világítóberendezések
ok ok ! ! ok ok ok ! ok
Spoiler, karosszériaelemek.
légterelők ! ! ! ! ! ! ! ! ok
Kormánykerék ! ! ! ok ! ok ok ok ok
Teljesítmény
növelés -
motortuning
! ok ! ok ! ok ! ! !
Kipufogórendszer ok ok ! ok ! ok ! ! !
Vonófej ok ok ! ! ! ok ! ! ok
ok: az átalakítás eredményeképpen a műszaki jellemző vélhetően nem fog megváltozni
! : az átalakítás eredményeképpen a műszaki jellemző változhat
Az előbbi táblázatban megadottak tájékoztató jellegűek, bizonyos esetekben lehetnek
eltérések.
A fentieket figyelembe véve, tekintsük át a járművek tuningolásának néhány tipikus területét!
Előre kell bocsájtani, hogy a téma sokrétűsége révén csak a leggyakrabban előforduló
területeket fogjuk érinteni. A személygépkocsik átalakításáról elmondottak többnyire
értelemszerűen alkalmazhatók a motorkerékpárokra is, de azok esetében természetesen – a
motorkerékpár szerkezeti adottságai miatt – más szabályokat is figyelembe kell venni,
amelyeket ez az ismertető nem tárgyal.
11. oldal, összesen: 23
1. A járművek „optikai tuningja”
Az optikai tuning keretében a jármű külső-belső megjelenési formáját változtatják meg, a kívánt
cél érdekében. Ezek az átalakítások az esetek egy kisebb hányadában nem igénylik a
közlekedési hatóság előzetes engedélyét, de az átalakított járművet az átalakítást követően
bizonyos esetekben ilyenkor is be kell mutatni a közlekedési hatóságnak.
Ha az „optikai tuning” érdekében (is) a járművön szerkezeti átalakításokat hajtanak végre, ezek,
kevés kivételtől eltekintve a közlekedési hatóság előzetes engedélyének meglétéhez kötöttek.
Javasoljuk, hogy a konkrét elképzelések kialakulását követően keressék meg az NKH területileg
illetése regionális szervezetét, és kérjenek részletes tájékoztatást a tervezett átalakítással
kapcsolatosan!
Az átalakításhoz felhasznált tartozékokra, alkatrészekre vonatkozóan vegyük figyelembe a
tájékozató első részében elmondottakat!
Tipikus átalakítások ezen a területen:
a, a járművek fényezésének megváltoztatása:
Ha az optikai tuning eredményeképpen a
jármű eredeti színe megváltozik, vagy a
különféle díszítő elemek, matricákat, stb.
helyezünk el a jármű külső felületén, aminek
eredményeképpen az eredeti szín már nem
állapítható meg, a vonatkozó jogszabály
szerint a változásról értesíteni kell a
közlekedés-igazgatási nyilvántartást vezető
hivatalt.
A jármű hatóságilag nyilvántartott adatai között
szerepel a jármű színe is, ezért– ha a jármű
színe megváltozik –a változást be kell jelenteni
a járművet üzemben tartó székhelye szerint
illetékes okmányirodán, és kérni kell az adatváltozás átvezetését a nyilvántartásba. Az eljárással
kapcsolatos szabályokat a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési
okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet illetőleg az ER.
tartalmazza. A bejelentés előtt az NKH – az Ügyfél székhelye szerint illetékes – regionális
szervezetének vizsgálóállomásán, szemlén be kell mutatni a járművet, és kérni kell a jármű
megváltozott műszaki adatairól egy „Műszaki Adatlap” kiadását, amely a megváltozott adatokat
tartalmazza. A kiadott adatlappal kell felkeresni az illetékes okmányirodát, azt a kérelemhez
csatolni kell.
Az eljárás mind a közlekedési hatóságnál, mind az okmányirodán az ott ingyenesen
beszerezhető űrlap kitöltésével és benyújtásával kezdeményezhető. Mindkét helyen be kell
mutatni a jármű tulajdonjogát igazoló okmányokat: a közlekedési hatóságnál a forgalmi
engedélyt, az okmányirodán a törzskönyvet is, ha abban a megváltozott adat szerepel. Ha a
tulajdonos / üzemben tartó jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, egyéni cég (a
továbbiakban: cég), akkor mellékelni kell: a cégbírósági bejegyzést, aláírási címpéldányt, és a
cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízást is. Az eljárást megbízott is
bonyolíthatja, ilyenkor a megbízott személynek be kell mutatnia a szabályos, két tanúval
láttamoztatott, az Önök által kiállított megbízást, amelyből egyértelműen ki kell derülnie annak,
hogy a megbízás mire irányul. Az adatváltozás nyilvántartásba vételi eljárásáról további
tájékoztatás található a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
honlapján (www.nyilvántartó.hu )
12. oldal, összesen: 23
b, A járművön lévő keréktárcsák, esetenként evvel együtt a gumiabroncsok cseréje.
Ha a csere keréktárcsa mérete, fajtája /
gumiabroncs fajtája, mérete a jármű
forgalomba helyezési engedélyében
(típusbizonyítványában) nem szerepel,
akkor a csere csak a közlekedési hatóság
előzetes engedély alapján hajtható végre!
Az alkalmazni kívánt keréktárcsának,
gumiabroncsnak az arra vonatkozó
minősítési jellel kell rendelkeznie, azaz:
minősítettnek kell lennie. A gumiabroncs
esetében figyelembe kell venni annak
fajtáját (diagonál/radiál), az arra
engedélyezett maximális sebességet
(sebességindexet) ill. a max.
terhelhetőséget (terhelési indexet). A
személygépkocsin a gumiabroncsoknak
valamennyi tengelyen azonos szerkezetűeknek (egységesen vagy diagonál, vagy radiál) kell
lenniük. Textilöves és acélöves radiál abroncsok vegyes használata esetén - függetlenül attól,
hogy a jármű melyik tengelye a hajtott - az első tengely kerekeire kell szerelni a textilöves radiál
abroncsokat.
A változtatás általában kihat a jármű menetdinamikai tulajdonságaira, az úttartási
tulajdonságokra, a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőire is! Nem szabad pl. arról
megfeledkezni, hogy a szélesebb gumiabroncsok esős időben kedvezőtlenebbek az ún.
„aquaplaning” (aquaplaning: a kerék fokozatosan elveszíti kapcsolatát az úttesttel, „felfut” a
vízre; a tapadás megszűnése miatt a jármű kormányozhatatlanná válik) szempontjából.
Az átalakítás tehát előnyökkel és egyidejűleg hátrányokkal is járhat, ezeket gondosan
mérlegelve kell dönteni az átalakítás mikéntjéről.
Lehetséges előnyök:
- optikailag kedvezőbb megjelenés
- jobb úttartás
- kisebb rugózatlan tömegek
- rövidebb fékút
- pontosabb kormányzás
Lehetséges hátrányok:
- csökkenhet az utazási kényelem
- romlik a hirtelen irányváltoztatási
képesség
- nagyobb kormányzási erők
- esős időben nagyobb lehet az
„aquaplaning” veszélye
Fontos, hogy az új keréktárcsa- gumiabroncs kombinációjú szerelt kerék által egy fordulat alatt
megtett út (ill. a gördülési sugara) közelítően megegyezzen az eredeti szerelt kerékével! Ha ez a
követelmény nem teljesül, – a jármű kialakításától függően – zavarok léphetnek fel bizonyos
olyan elektronikus rendszerek működésében, amelyek összefüggésben vannak a kerékhez
szerelt fordulatszám-érzékelővel, mint pl. az ABS, az elektronikusan vezérelt stabilitásnövelő
rendszer ESP), a sebességtartó rendszer („Tempomat”), az elektronikusan vezérelt,
automatikus távolságtartó rendszer. Nem közismert az sem, hogy a tapasztalatok szerint, ha az
egy fordulat alatt megtett út tekintetében az új és a régi abroncs közötti eltérés meghaladja a 8-
%-ot, a járműre megállapított zaj, ill. kipufogógáz emissziós értékek is megváltozhatnak,
amelyek ellenőrzése adott esetben szükségessé válhat. Az engedélyezhető eltérés, ami kihat a
jármű szabad hasmagasságára is, +1,5% / - 2,5%, egyébként a kilométerórát ismételten
hitelesíteni kell, adott esetben esetleg cserélni is kell. A kilométeróra hitelesítését csak a
közlekedési hatóság által elismert szakértői szervezet végezheti el, figyelembe véve az MR A.
13. oldal, összesen: 23
Függelék A/17. számú mellékletének (A sebességmérőre és a hátramenetet biztosító
berendezésre vonatkozó követelmények) előírásait.
Ügyelni kell arra, hogy az olyan járműveknél, amelyekbe gumiabroncsnyomás érzékelő rendszer
van beépítve, a rendszer nyomásadói az új keréktárcsákba is be legyenek, a megfelelő helyre
(kerékre) szerelve, ellenkező esetben a rendszer üzemképtelenné válik, vagy hamis jelzéseket
adhat. Az elektronikusan vezérelt lengéscsillapító rendszerrel felszerelt járművek esetében is
okozhat problémákat az eredeti gumiabroncsok / keréktárcsa megváltoztatása.
A jármű magasságának változtatása kihathat a lámpák elhelyezési méretére, ettől függően
megváltozhatnak a jármű – az MR. A. Függelék A/20. számú mellékletében, a gépkocsik és a
pótkocsik világító- és fényjelző berendezéseinek beépítésére vonatkozó követelményekre
vonatkozóan előírt – tulajdonságai is!
A keréktárcsa átmérőjének változtatása
A különböző méretű keréktárcsák esetén alkalmazható, közel azonos gördülési sugarú
abroncsok
Az új keréktárcsa szélességének növekedése esetén szükséges lehet a tárcsa besajtolási
mélységének növelése is, ez kihat a kerékfelfüggesztés geometriájára, a nyomtávra, az evvel
szorosan összefüggő úttartási tulajdonságokra, és növeli a kerékcsapágyak, a felfüggesztés
bizonyos elemeinek mechanikai terhelését. Ilyen esetekben gyakran alkalmaznak távtartót,
osztókör módosítót, tehermentesítő központosítót. Ezek az alkatrészek csak a megfelelő
minősítéssel építhetők be! Általában a nyomtáv legfeljebb 2 % eltérése engedélyezhető
különösebb kiegészítő vizsgálat nélkül. A szélesebb gumiabroncsok és tárcsák bizonyos
esetekben a fékszerkezet hűtési viszonyait is negatívan befolyásolják. Problémát okozhat az is,
hogy a szélesebb keréknek nem marad elegendő helye a számára kialakított kerékjáratban.
Különösen fontos ez a mellső kerekeknél, amelyeknek– természetesen – a bármelyik irányú,
legnagyobb kitérés esetén is el kell férniük! A minimálisan (a terhelési állapottól függetlenül)
megmaradó, szabad helyszükséglet méreteit az erre vonatkozó előírás (Az MR A. Függelék
A/37. számú melléklete: Az M1 kategóriájú gépkocsik sárvédőire vonatkozó követelmények)
szabályozza, az ott szereplő követelményeket a járműnek teljesíteni kell. A kerekek
középpontjához képest 30°-ban előre és 50°-ban hátrafelé mutató radiális síkok által alkotott
térben (lásd a következő képet) a kerékdob teljes szélességének legalább olyannak kell lennie,
hogy az lefedje a teljes gumiabroncs szélességet, figyelembe véve a gyártó által megjelölt
gumiabroncs, illetve kerék együttes sajátosságait. Emiatt esetenként szükséges lehet a
kerékburkolat (sárvédő) módosítása is!
14. oldal, összesen: 23
A jármű és a keréktárcsák gyártmányától függően szükséges lehet új, megfelelő minősítéssel
rendelkező kerékcsavarok alkalmazása is.
A különféle dísztárcsák felszereléséhez, cseréjéhez nem szükséges előzetes átalakítási
engedély, a járművet az átszerelést követően nem kell a közlekedési hatóságnál bemutatni.
Olyan dísztárcsák felszerelése, amelyekben a jármű mozgása közben valamilyen alkatrész
mozog, forog, és ezáltal a közlekedés más résztvevőire veszélyt jelenthet, tilos.
c, A karosszéria „leültetése”
A jármű gyári karosszériájának a talajhoz történő közelebb vitele nem csak optikailag
előnyösebb kinézetet biztosít, de kihat a jármű menetdinamikai tulajdonságaira, az úttartási
tulajdonságokra, a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőire is! Az átalakítás a jármű
felfüggesztési, rugózási rendszerét érinti, minden esetben előzetes engedélyhez kötött.
Különösen ügyelni kell arra, hogy az átalakítás során a rugózási tulajdonságok milyen módon
változnak, a megváltozott rugóút bizonyos esetekben a fékerőszabályzó új beállítását is
követelheti. Nagy figyelmet kell arra is fordítani, hogy a kerekek (különösen: a kormányzottak!)
elmozdulására a legkedvezőtlenebb út és terhelési viszonyok esetén is elegendő tér maradjon.
Számításba kell venni azt is, hogy bizonyos idő elteltével a rugók eredeti magasságukból
vesztenek. A gyári felfüggesztés tervezése során a jármű tömeg és méret, fő geometriai
adatainak ismeretében, a felfüggesztés, a rugózási rendszer, a futómű-geometria és más,
egymással összefüggő jellemzők összehangolásával érik el, hogy egy adott járműtípust a kellő
15. oldal, összesen: 23
biztonsággal, a megfelelő utazási kényelemmel lehessen üzemeltetni. Az összetevők
bármelyikének (vagy egyidejűleg többnek) a nem kellő körültekintéssel végrehajtott változtatása
nem kívánt eredményekhez vezethet.
A jármű magasságának változtatása kihathat a lámpák elhelyezési méretére, ettől függően
megváltozhatnak a jármű – az MR. A. Függelék A/20. számú mellékletében, a gépkocsik és a
pótkocsik világító- és fényjelző berendezéseinek beépítésére vonatkozó követelményekre
vonatkozóan előírt – tulajdonságai is!
Az előnyöket és hátrányokat gondosan mérlegelve kell dönteni a átalakítás mikéntjéről, a
„leültetés” mértékéről, értelemszerűen figyelembe véve a jogszabályban megállapított korlátokat
is.
Lehetséges előnyök:
- optikailag kedvezőbb megjelenés
- jobb úttartás,
- kedvező esetben sebességnövekedés
- alacsonyabb súlyponthelyzet miatti
stabilitásnövekedés
Lehetséges hátrányok:
- csökkenhet az utazási kényelem
- romlik a hirtelen irányváltoztatási képesség
- jelentős sérülékenységi veszély
- nagyobb gumikopás
- hólánc felszerelése nem lehetséges
- az átalakítás jelentős költségekkel jár
d, Különféle karosszériaelemek, spoilerek, szárnyak kiegészítő felszerelése, a karosszéria
egyes elemeinek átalakítása, cseréje.
A jármű karosszériájának részleges megváltoztatása az elért kedvező optikai megjelenés
ellenére, bizonyos esetekben a jármű műszaki jellemzőinek kedvezőtlen változását is
eredményezheti, még akkor is, ha a menetdinamikai tulajdonságok egyébként kedvezően
változnak. Nem engedélyezhető a jármű karosszériájának olyan megváltoztatása, amely
eredményeképpen a jármű eredeti jellemzői romlanak.
Az utólagosan felszerelt spoilerek, szárnyak, lökhárítók
nem megfelelő kivitele vagy felszerelési módja a
közlekedés más résztvevőinek súlyos sérülését is
okozhatja. A kiegészítőként felszerelt, vagy valamilyen
karosszériaelem cseréjeként felhasznált alkatrésznek – a
gyári vagy a járműgyártó által azzal azonosnak
tekinthető alkatrészek kivételével – minősítettnek vagy
jóváhagyottnak kell lennie (a minősített / jóváhagyott
alkatrészekre vonatkozóan ld. a tájékoztató első részét).
Az átalakított vagy kiegészítőként felszerelt
karosszériaelemek kiálló részeinek meg kell felelnie a
jármű külső felületére vonatkozó jóváhagyási
feltételeknek (ld. az MR A. Függelék A/16. számú mellékletében, az M1 kategóriájú gépkocsik
kinyúló részeire vonatkozó követelményeket). A mellső, hátsó lökhárítók cseréje esetén
romolhatnak bizonyos jóváhagyással érintett, a jármű ütközésekor előírt műszaki jellemzők is.
Kedvezőtlenül változhat a motor, a gumiabroncsok, a fékek hűtése, a lámpák és a
rendszámtáblák elhelyezése, adott esetben a járműre jellemző elhaladási zajszint is. Ügyelni
kell arra is, hogy az új elem, vagy a csere, vagy a kiegészítő tartozék felszerelésekor a meglévő
világítótestek fénykibocsájtó felületeinek eredeti nagysága megmaradjon, t.i. annak
megváltozása az adott berendezés jóváhagyottságának elvesztésével járhat.
Gyakori probléma az ún. gallyvédő rácsok utólagos felszerelése is. Az MR A függelékének A/60.
számú melléklete (A gépjárművekre szerelt elülső védelmi rendszerekre vonatkozó
követelmények) alapján 2007. május 25-től csak olyan elülső védelmi rendszerek
16. oldal, összesen: 23
forgalmazhatók és alkalmazhatók Magyarországon, melyek teljesítik az előírás által megszabott
műszaki követelményeket. (Ez a melléklet összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai
Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/66/EK Irányelvével valamint Bizottság 2006.
március 20-i 2006/368/EK Határozatával.) Az ilyen jóváhagyással rendelkező gallytörő rácsokat
a közlekedési hatóság előzetes engedélye nélkül, utólag is fel lehet szerelni azokra a
járművekre, amelyekre azt – a gallytörő rácsra kiadott – jóváhagyási okmány engedélyezi. Nem
jóváhagyott rács felszerelése nem engedélyezett.
Összefoglalva: A karosszéria egyes elemeinek átalakítása, cseréje, különféle
karosszériaelemek, spoilerek, szárnyak kiegészítő felszerelése néhány kivételtől eltekintve csak
a közlekedési hatóság előzetes engedélyével végezhető el.
e, a jármű üvegeinek sötétítése, fóliázása
Egyre gyakoribb, hogy a járművek üvegeit
különféle sötétítő, a napsugárzást elnyelő
vagy az üvegek betörését gátoló fóliával
borítják be utólag. Napjainkban egyre
gyakrabban fordul elő, hogy a karosszériára
is kerül valamilyen fólia, díszítő, védő
célzattal.
Egy jármű üvegeinek utólagos fóliázásához
nem szükséges a közlekedési hatóság
előzetes engedélye, ha figyelembe veszik az alábbiakat:
Az MR a fényáteresztő képesség csökkentésére vonatkozóan az alábbiakban idézett előírásokat
tartalmazza.
„97. § (5) A személygépkocsi ablakain - kivéve a lakófelépítmény ablakait - menet közben nem
szabad függönyt, vagy olyan más megoldást (fólia, üvegre felhordott fényelnyelő vagy
fényvisszaverő réteg stb.) alkalmazni, amely a személygépkocsi ablakain a kilátást, illetőleg az
átlátást megakadályozza.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott követelmény nem vonatkozik a gépkocsi szélvédőjének és
ablakainak fényáteresztő képességét csökkentő olyan eszközre, amely alkalmazására az NKH
Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága az ER. 2. § (3) bekezdés h) pontja alapján, az
ENSZ-EGB 43. számú előírás 21. számú mellékletében meghatározott, a biztonsági üvegezés
járműbe szerelésére vonatkozó műszaki követelmények figyelembevételével engedélyt adott.”
Tehát: az idézett előírás szerint az alkalmazható fóliának rendelkeznie kell a jogszabály alapján
kiadott alkalmazási engedéllyel. A fólia felhelyezését végző vállalkozás a fóliázott
üvegfelületeken köteles feltüntetni az engedély számát, továbbá műbizonylatot kell kiállítania,
melynek tartalmaznia kell az alkalmazott fólia típusjelét, a minőségi jelet, továbbá azt is, hogy az
adott fólia mely ablakokra helyezhető fel. A jármű műszaki megvizsgálásakor ellenőrzik az
engedély számának feltüntetését a fóliázott üvegeken, valamint be kell mutatni a műbizonylatot
is.
A fentieken túl a fóliázott felületek fényáteresztő képessége meg kell feleljen az ER. 5. számú
melléklet, IV. fejezet, 4. pont, 4.1.bekezdésében előírt követelményeknek:
„ 4.1. Követelmény
A fényáteresztő-képesség mértéke megfelelő:
a) a szélvédő esetében - kivéve a lehajtott napellenzők által takart üvegfelület - ha a fényáteresztőképesség
legalább: Tmin=75%;
b) a vezetőtéri oldalablakok üvegei (amelyen keresztül a gépjármű vezetője részére az oldalra való
kilátás, valamint a visszapillantó tükrökkel a jármű mellett lévő mindkét forgalmi sávra történő
hátralátás biztosítva van) legalább: Tmin=70%;
c) egyéb ablakok (utastéri, raktéri oldal és hátsó ablakok) üvegei esetében nincs követelmény.”
17. oldal, összesen: 23
A szélvédő felső részére helyezhető fényszűrő csíkra vonatkozó követelmény az ER. 97. §-a
szerint: (e csík célszerűen készüljön a fenti követelményeknek megfelelő fóliából)
„Nem kell a kilátást zavarónak tekinteni...
b) a szélvédő felső részén elhelyezett olyan fényszűrőt, amely a kilátást nem akadályozza,
magassága a járműre felszerelt belső napellenző magasságánál nem nagyobb, rajta keresztül a
közúti jelzések színe tévedésmentesen felismerhető;”
A jármű ablakok különböző célú fóliázására engedélyezett fóliák közül egy adott ablak
sötétítésére csak az alkalmazható, melynek felhelyezése esetén a fólia és az üveg együttes
fényáteresztő képessége nem kisebb, mint az idézett jogszabályban meghatározott vonatkozó
érték. A hátsó ablak sötétítő fóliázása esetén a járműnek rendelkeznie kell jobb oldali
visszapillantó tükörrel.
Lehetséges előnyök:
- optikailag kedvezőbb megjelenés
- napsugárzás elleni védelem,
- az előbbiből adódó kedvezőbb komfort
- korlátozott betekintési lehetőség az
autóba
- üvegek betörés elleni védelme
- karosszéria védelme
Lehetséges hátrányok:
- zavaróan csökken– éjszaka vagy rossz
látási viszonyok esetében – a
hátramenetben a kilátás
f, a jármű világítóberendezéseinek, fényvisszaverőinek cseréje, kiegészítő világító és
fényvisszaverő berendezéseknek a felszerelése
Gyakori, hogy a gépjárművek használói a világítóberendezések
cseréjével és / vagy a bennük lévő izzók cseréjével kívánják a jármű
előtti útfelület megvilágítását javítani, a jármű megjelenését javítani.
Az egyedi változtatásokra ösztönöz az a tény is, hogy az utóbbi
időkben kb. kétévenként számíthatunk arra, hogy a járműgyártók a
gyártmányaikon viszonylag egyszerű, de lehetőleg látványos
arculatmódosításokat hajtanak végre. Ennek egyik
legeredményesebb, és egyben leggyakrabban alkalmazott eszköze a
világító és fényjelző berendezések változtatása. Elöljáróban néhány
példa a teljesség igénye nélkül:
• teljesen, vagy részlegesen más alakzatú lámpa, lámpák alkalmazása,
• újabb rendeltetésű lámpák felszerelése,
• meglévő lámpák kettőzése,
• szokatlan színezésű átvilágított felületek készítése,
• új, szabályos színárnyalatú izzók beépítése,
• újabb fajta, a hagyományostól eltérő üzemű lámpák alkalmazása,
• egyes korábbi lámpák egyszerűen megvalósított áthelyezése,
• stb.
Miért veszélyesek a szabálytalan átalakítások?
Gondoljunk a régi, közhelyszerű, elkoptatott, ám mégis igaz mondásra: „látni és látszani”.
Az átalakított útmegvilágító berendezések lehet, hogy nem világítanak kellően, ezért a vezető
nem lát megfelelően, illetve a járművet is kevésbé lehet észlelni.
Ha a változtatás eredményeként növekszik a kibocsátott fényerő, vagy szabálytalan a fény
irányítottsága, akkor a vezető jól láthat, de elvakítja a szembe jövőket.
18. oldal, összesen: 23
A jelzőberendezések sok mindent közölnek a többi jármű vezetőjével. A szabályos jelzésekből
megállapítható a jármű mozgásállapota (áll, fékez, kanyarodik, távolodik), mérete. Következtetni
lehet a jármű fajtájára, rendeltetésére (pl. munkát végez a közúton), megkülönböztetett
helyzetére, stb.
Az egyedi átalakítások után a lámpa – a módosított szín, darabszám, elhelyezés, elektromos
kapcsolhatóság, stb. miatt – mások számára nem, vagy csak nehezen érthető jelzést ad. Ez
igen veszélyes, mert az értékelhetetlen jelzések alapján egyes járművezetők nem megfelelően
cselekszenek, és ezzel jelentősen megnövekszik a balesetek lehetősége.
A gépjárművek, motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok, és más egyéb a közúti
közlekedésben hivatalosan résztvevő járműfajták világító és fényjelző berendezéseit érintő
kötelező előírásokat a vonatkozó ENSZ-EGB, az ezekkel összeegyeztethető EU-s, valamint a
mindezekből eredő nemzeti előírások tartalmazzák.
Az előírások egyrészt külön a lámpákra vonatkozóan határozzák meg a követelményeket.
Másrészt, pedig vannak előírások melyek a jóváhagyási jellel rendelkező lámpák, járművön
történő beépítésére vonatkozó követelményeket rögzítik.
Nem szabad megfeledkezni a lámpákban használatos különböző izzókra vonatkozó előírásokról
sem, hiszen szabálytalan, nem megfelelő izzóval nem tud az előírásoknak megfelelően világítani
a lámpa. Még akkor sem, ha a lámpa jóváhagyott és a beépítési követelményeknek is megfelel.
A járműveken alkalmazott világítóberendezéseknek, fényvisszaverőknek, a
világítóberendezésekbe szerelt izzóknak az MR 1. sz. mellékletének 1. táblázatában
felsoroltaknak megfelelően, jóváhagyottnak kell lennie. A „tuning” érdekében elvégzett cseréjük
esetében az újonnan felszerelt lámpának, a csere izzónak is a szükséges jóváhagyással kell
rendelkeznie, amit az alkatrészen feltüntetett jóváhagyási jel tanúsít. Példa egy aszimmetrikus
tompított és távolsági fényt kibocsátó, H4 kategóriájú izzóval szerelt gépjármű-fényszóró
jóváhagyási jelére:
Az ENSz-EGB előírásban meghatározott jóváhagyási jel minden esetben egy kör alakú
mezőben feltüntetett „E” betű, amelyet a körben egy, legfeljebb két
számjegyből álló számkombináció követ: a kör előtt és mögött,
vagy felette és alatta egyéb, számokból és betűkből, nyilazott
vonalból álló karakterkombináció helyezkedik el.
Ha a jóváhagyás az Európai Unió vonatkozó előírása alapján történt, akkor a jóváhagyási jel egy
négyzet alakú mezőben feltüntetett „e” betű, amelyet egy legfeljebb két számjegyből álló
számkombináció követ:, a négyzet előtt és mögött, vagy
felette és alatta egyéb számokból és betűkből, nyilazott
vonalból álló karakterkombináció helyezkedik el.
Csere esetén nem szabad elfeledkezni arról, – a korábban
már említett – szabályról, hogy a pótalkatrészek, tartozékok stb. csak olyan járműhöz
használhatók fel külön engedély nélkül, amelyhez a szóban forgó alkatrészt felhasználását
engedélyezték!
A világító és fényjelző berendezések tekintetében elkövetett szabálytalan átalakítások listája
olyan hosszú, hogy terjedelmi okok miatt azt nem ismertethetjük.
Egy, a napjainkban egyre gyakrabban előforduló esetet mégis ki kell emelnünk a sok közül, ez a
„hagyományosnak” ismert, halogén izzóval rendelkező távolsági és tompított fényszórók
átalakítása „xenon” lámpássá, úgy hogy az eredeti lámpatestekbe egy – valamilyenkészletben
megvásárolt – gázkisüléses izzókat szerelnek be.
Az ilyen izzók műszaki jellemzői nem egyezőek az eredeti halogén izzók műszaki jellemzőivel,
továbbá nem rendelkeznek az ENSZ-EGB 99. előírás szerinti jóváhagyással sem. A
kissorozatban gyártott átalakító készletek csak az alkalmazandó gázkisüléses izzókat, és a
01 HC/R E4 2439
01 HC/R e4 2439
19. oldal, összesen: 23
működtetésükhöz szükséges elektronikát tartalmazzák. Az E ( e) jeles gázkisüléses izzók az
eredeti fejkialakítással nem rögzíthetők a halogén üzemű fényszórókban. A rögzíthetőség okán
egy „öszvér” izzót készítenek mely egy gázkisüléses egységet tartalmazó csőburából, és az
átalakítandó lámpába illeszkedő — ahány gyakorta alkalmazott halogén fejtípus, annyi féle
kialakítású — fejből áll.
A készlet nem tartalmazza az állításhoz, illetve a mosáshoz szükséges egyéb szerkezeti
részeket. Egyébként a kizárólag halogén izzós fényszórókkal gyártott járművek e berendezések
beszerelésére nincsenek is előkészítve, ezért a követelménynek megfelelő módosítás
kivitelezése igen sok problémát okoz a gyakorlatban.
Az átalakítást követően a járműre már nem érvényes a világító és fényjelző berendezések
beépítésére, illetve a lámpára vonatkozó eredeti jóváhagyás, ezért az ilyen átalakítás
szabálytalan nem engedélyezhető!
Létezik szakmailag illetve hivatalosan is elfogadható mód, mely – hangsúlyozandó – nem a
halogén fényszóró átalakítása, hanem egy teljes gázkisüléses rendszerre történő cseréje.
Vannak olyan jármű gyártmányok, típusok melyek a vásárló igénye szerint választhatók
halogén, vagy gázkisüléses fényszórókkal. E járművek jóváhagyása mindkét fényszóróra
vonatkozóan megtörténik. E tény ad lehetőséget az utólagos átszerelésre minden szükséges
szerkezeti résszel együtt, abban az esetben, ha valaki idővel a xenon változat mellett dönt.
Ekkor azonban a halogén fényszórós változaton nem alkalmazott eredeti fényszóró mosó és
magasság állító berendezéseket is be kell szerelni, a gyári kialakítással teljesen azonos módon.
Mindez csak olyan alkatrészek felhasználásával történhet, melyeknek gyártója a járműgyártó
hivatalos alkatrész beszállítója.
A közlekedési vagy más hatóság által észlelt, engedély nélkül alkalmazott „xenon” lámpák, izzók
esetén a jármű forgalmi engedélyét haladéktalanul érvényteleníthetik. A jármű ismételt
forgalomba helyezése csak akkor lehetséges, ha egy átalakítási engedélyezési eljárás során a
járművet megfelelőnek találták vagy a járművet a gyári állapotnak megfelelően mutatják be az
ismételt forgalomba helyezést megelőző időszakos műszaki vizsgálaton.
A világítóberendezésekkel kapcsolatos műszaki követelményeket az MR vonatkozó
paragrafusai tartalmazzák, csere, pótlólagos felszerelés esetén ezeket szigorúan be kell tartani
a változtatás során is. A legfontosabb követelmények az alábbiak:
A járművön csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító-, illetőleg
fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyent és amennyit az MR előír vagy megenged. Ez
a rendelkezés nem vonatkozik az olyan világítóberendezésekre, amelyeknek a fénye a jármű
üzemszerű használata során kívülről sem közvetlenül, sem közvetve nem látható (pl.
csomagtér-megvilágító lámpa, szerelőlámpa), továbbá azokra a világító-, illetőleg fényjelző
berendezésekre, amelyeket a világító- és fényjelző berendezések elhelyezése tekintetében
jóváhagyási jellel ellátott járműveken gyárilag helyeztek el.
A világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki
jellemzőkkel rendelkező izzólámpát szabad használni. Nem megengedett az izzólámpák
utólagos festése a kibocsátott fény színének megváltoztatása céljából. A járművek jóváhagyásra
kötelezett aszimmetrikus tompított fényszóróiban és távolsági fényszóróiban csak jóváhagyási
jellel ellátott izzólámpát szabad alkalmazni.
Az előre piros, hátra fehér fényt - a hátrameneti lámpa, a munkahely-megvilágító lámpa, taxi
vészjelző lámpája, továbbá a jármű belső világítására szolgáló lámpa kivételével - világító és
fényjelző berendezés nem bocsáthat ki és nem verhet vissza.
A jóváhagyott világító és fényjelző berendezések cseréje akkor nem minősül átalakításnak, ha
az új, megfelelő jóváhagyottságú berendezés az eredeti helyére változtatás nélkül beszerelhető.
20. oldal, összesen: 23
g, a kormánykerék, más kezelőszervek, belső felszerelések pl. lábpedál(ok) cseréje
A csere csak a közlekedési hatóság előzetes engedélye
birtokában végezhető el. Csak a megfelelő jóváhagyottsággal
rendelkező, az adott járműtípusoz (is) jóváhagyott alkatrészek
használhatók fel. Az átalakítást követően, a forgalomba helyezés
előtt szükséges lehet az elvégzett munka szakértői vizsgálata is.
A belső kárpit cseréje esetén, egyes típusoknál szükséges lehet
az oldallégzsákok ki és beszerelése is. Ennek eredményeképpen
a légzsákok eredeti helyzete, darabszáma, vezérlése nem
változhat. Ilyen esetekben a légzsákok működését felügyelő
elektronikai rendszer paramétereinek ismételt beállítását is el kell
végezni. A kormánykerék cseréje esetén csak az eredeti
közlekedésbiztonsági tulajdonságokkal rendelkező cserekormány fogadható el, tehát nem
engedélyezhető a vezető oldali légzsákkal rendelkező kormánykerék cseréje egy légzsák nélküli
kivitelűre! A meglévő biztonsági övek nem az eredetivel egyező cseréje esetén
megváltozhatnak a járműre vonatkoztatott, az MR A. Függeléke A/19. számú melléklete (A
gépkocsik biztonsági öveinek bekötési pontjaira vonatkozó követelmények) ill. az MR A
Függeléke A/31. számú melléklete (A biztonsági övekre és az utasbiztonsági rendszerekre
vonatkozó követelmények) szerint jóváhagyott tulajdonságok, ezért ilyen esetekben mindig
szükséges a közlekedési hatóság előzetes engedélye.
2. A járművek „teljesítmény” tuningja
A motorteljesítmény növelésének rendkívül sok módozata lehetséges, a végrehajtott
módosítások eredményeként létrejövő változások azonban más járműtulajdonságok, műszaki
jellemzők megváltoztatását is eredményezik. Kézenfekvő módja a nagyobb teljesítmény
elérésének, ha a járműbe a gyári motor helyett egy másik, nagyobb teljesítményű motort építünk
be. Az ER rend. előírása szerint, ha egy személygépkocsi motor cseréjénél a beépített motor
nem típusazonos (a motor kódja nem egyezik az eredetivel), a motor cseréje csak a motorcserét
engedélyező, a közlekedési hatóság által kiadott átalakítási engedély megléte esetén végezhető
el. Típus-azonosnak - és ezért engedélyezési eljárás nélkül cserélhetőnek - csak az a motor
minősül, amely az eredetivel gyártmány, hengerűrtartalom és típusjelzés tekintetében
maradéktalanul egyezik.
Ha az új motor teljesítménye a korábbitól jelentősen eltér, az vélhetően az erőátvitelben érintett
főegység(ek) cseréjét, vagy módosítását, a fékrendszer átalakítását, stb. is szükségessé teheti.
A közlekedési hatóság kérheti az átalakítás engedélyének kiadása előtt a gyártómű hazai
vezérképviseletének állásfoglalását is a tervezett átalakítással kapcsolatban. Nem szabad arról
sem elfeledkezni, hogy motorcsere esetén a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény
alapján, az átalakítás eredményeképpen; az átalakítás napján, de legkésőbb a forgalomba
helyezés időpontjában regisztrációs adó fizetési kötelezettség (is) keletkezik!
A jelen fejezetben elsősorban olyan átalakításokról beszélünk, amelyek során az eredeti motor
bizonyos alkatrészei, ill. a hozzá közvetlenül kapcsolódó főegységek változtatásával kívánják
elérni a motor teljesítményének növekedését. Az ilyen változtatások közvetlenül kihathatnak a
jármű környezetvédelmi és/vagy közlekedésbiztonság szempontjából gyárilag kialakított
jellemzőire. Ezek a jellemzők az átalakítás eredményeképpen nem romolhatnak!
Ha az átalakítás eredményeképpen a motor teljesítményének növekedése nem éri el az 5 %-ot,
a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi jellemzői vélhetően nem romlanak, az ilyen
esetekben általában nem szükséges az átalakításhoz előzetes engedély. Ilyen átalakítás lehet
pl.: a légszűrő cseréje, a gyertyák és a gyertyakábelek cseréje, feltöltő-rezonátor utólagos
beépítése, a tüzelőanyag ellátó rendszer, a kipufogó rendszer átalakítása, cseréje is. A
21. oldal, összesen: 23
kipufogórendszer változatása esetén azonban – az előzőekkel ellentétben – minden esetben
szükséges a közlekedési hatóság előzetes engedélye!
Lehetséges előnyök: Lehetséges hátrányok:
- kedvezőbb menettulajdonságok - nagyobb fogyasztás
- nagyobb végsebesség - garancia elvesztése
- motorélettartam csökkenése
- az erőátvitelben részt vevő főegységek
élettartamának csökkenése
- a környezetvédelmi szempontból kiemelten
fontos emissziós tulajdonságok megváltozása
A motor teljesítményének növelésére szolgáló tipikus átalakítások:
a, a szívó oldali „tuning”
A belsőégésű motor teljesítménye nagymértékben függ a henger töltésétől. A teljesítmény
növeléséhez növelni kell a töltést. A szívó üzemmódú motor teljesítménye az egyes hengerek
lökettérfogatának növelésével, a töltés javításával vagy a motor
fordulatszámának növelésével fokozható.
A töltés javítása több módon is lehetséges.
a, a gyárilag alkalmazott légszűrő(k) cseréjével
b, a szívócső átalakításával, pl utólagosan beépített feltöltő
rezonátorral
c, Ha változatlan lökettérfogat és a motor azonos fordulatszáma
esetén kell növelni a teljesítményt, akkor a legjobb eredmény
feltöltő alkalmazásával, (cseréjével, módosításával) érhető el.
Ezek az átalakítások (a légszűrő cseréjét kivéve) csak a
közlekedési hatóság előzetes engedélyével végezhetők el.
Jelentős teljesítménynövekedés esetén minden esetben külön, átfogó módon kell azt is
vizsgálni, hogy ez milyen módon hat a jármű egyéb szerkezeteire. Szükséges lehet az
erőátvitelben érintett főegység(ek) cseréje, vagy módosítása, a fékrendszer átalakítása, a
felfüggesztés elemeinek megerősítése, stb. is!
b, a kipufogó oldali „tuning”
A kipufogó rendszer elemeinek átalakítás, részleges vagy teljes cseréje a
teljesítménynövekedés nagyságától függetlenül csak a közlekedési
hatóság előzetes engedélyével végezhető el, mivel a végrehajtott
változtatások eredményeképpen a jármű környezetvédelmi szempontból
fontos (emissziós) tulajdonságai (kipufogó-gáz összetétele,
zajkibocsátás) megváltozhatnak. Az ilyen átalakítások engedélyezésénél
a hatóság általában előírja, hogy a változtatást követően a járművet
szakértői vizsgálatnak is alá kell vetni. Az átalakított jármű csak akkor
helyezhető forgalomba, ha a szakértői vizsgálat tanúsította, hogy a
környezetvédelmi jellemző(k) az eredeti állapothoz képest nem romlottak.
A cseréhez csak a vonatkozó előírások szerint jóváhagyott alkatrészek, részegységek
használhatók fel.
22. oldal, összesen: 23
c, a motor bizonyos alkatrészeinek, főegységeinek átalakítása, cseréje
„Klasszikus” módja a motor teljesítmény növelésének, hogy a motor – forgó, lengő mozgást
végző – alkatrészeit „kikönnyítik”, az ezekre az alkatrészekre ható tömegerők csökkentése révén
elérhető magasabb motorfordulatszám érdekében. A szelepvezérlés megváltoztatása révén is
érhető el teljesítménynövekedés, ezt célozzák a vezérmű tengely cseréjével végrehajtott
változtatások. A hengerfej, az égéstér módosítása az ott lezajló égési folyamat hatásfokának
javítására szolgál, a különböző be. átömlő keresztmetszetek polírozása a motor belő
ellenállásainak a csökkentésére irányul, és így tovább, a teljesítmény növelésének ez a területe
(is) nagyon szerteágazó. A végrehajtott átalakítások közvetlenül kihathatnak a jármű
környezetvédelmi és/vagy közlekedésbiztonság szempontjából gyárilag kialakított jellemzőire.
Ezek a jellemzők az átalakítás eredményeképpen nem romolhatnak!
Jelentős, várhatóan 5 %-ot meghaladó teljesítménynövekedés esetén az ilyen átalakításokhoz is
szükséges a közlekedési hatóság előzetes engedélye!
d, a „chip tuning”
Napjainkban egyre nagyobb teret nyer a járműmotorok
teljesítményének növelése a motorvezérlő elektronika
manipulálása révén. Elterjedését az is magyarázza, hogy
az átalakítás viszonylag egyszerűen, a motor megbontása
nélkül is végrehajtható, az eredeti állapotelvileg bármikor,
egyszerű módszerrel visszaállítható. A korszerű
motoroknál a komplex elektronikus motorirányító rendszer
vezérli a hengerekben végbemenő teljes égési folyamatot. Ennek a rendszernek a módosítását
hívjuk „chip tuning”-nak. Lényege, hogy a motorvezérlést szolgáló elektronika programjának, ill.
az ott tárolt bizonyos adatok módosításával megváltoztatják az égési folyamatot befolyásoló
paraméterek előre, a gyártó által meghatározott értékeit, pl. a gyújtás időpontját, a
befecskendezett üzemanyag-mennyiséget, a szelepvezérlési paramétereket, a beállított
maximális motorfordulatszámot, stb. Különböző források szerint a szívó (Otto) motoroknál 5-10
% teljesítménynövekedés is elérhető. A forgatónyomaték növekedése 10-15% közötti is lehet.
Feltöltős és dízel motoroknál ezek az értékek az előbbieknél jobban is javulhatnak. Ennél
magasabb értékek sem lehetetlenek, ehhez azonban általában egyéb beavatkozások is
szükségesek. Egy szériamotor teljesítményének tartós, 10 %-ot jelentősen meghaladó növelése
a motor élettartamának komoly csökkenését eredményezi. Ennek az a magyarázata, hogy a
motorokat gyártók a széria motorok tervezése során elsődleges szempontként a tervezett
teljesítmény eléréséhez a legkedvezőbb fajlagos üzemanyag-fogyasztás elérése mellett a
szigorú környezetvédelmi (emissziós) jellemzők betartását, lehetséges javítását, az optimális
élettartamot tűzik ki célként, nem a motor működés módjától függő, a hengerűrtartalomnak
megfelelő, technikailag lehetséges teljesítmény maximum elérését. A megváltozott égési
folyamat eredményeképpen a motor igénybevétele jelentősen megemelkedhet. A
teljesítménynövekedés érdekében megemelt, a dugattyúra ható effektív égési középnyomás a
motor más főegységeinél, mint. pl. a hajtókar, a forgattyús tengely, annak csapágyazása
többletterhelést eredményez. A motorfordulatszám növekedése eredményeképpen a lengő,
forgó mozgást végző alkatrészekre ható tömegerők jelentősen nőnek. Mindezek együttesen
vagy külön-külön is a motor tervezett élettartamának csökkenését eredményezik. Nem szabad
arról sem elfeledkezni, hogy az ilyen motorok esetleges meghibásodása esetén – mivel a motor
gyári jellemzőit megváltoztatták – az esetlegesen még érvényes garanciális / szavatossági
feltételek szerinti javítás már nem lehetséges, mivel a garanciális feltételeket megsértették.
A motorvezérlő elektronika bizonyos paramétereinek megváltoztatása a motor gyári jellemzőiből
adódó korlátok adta lehetőségeken belül a tartalékok kihasználására irányul. A motort vezérlő
elektronika beállításainak módosítására szolgáló eljárásnak alapvetően két módja van. Az
23. oldal, összesen: 23
egyiknél a megfelelő számítástechnikai eszközökkel, és tudással, típusismerettel rendelkező
személy az elektronikához közvetlenül hozzáférve az ott tárolt adatokat változtatja meg. A másik
módszer esetében a gyári elektronika változatlan hagyása mellet egy kiegészítő elektronikus
egységet építenek be, az eredeti kiegészítéseként, amely képes a gyári berendezésből kijövő
vezérlőjelek célzott módosítására.
Az elmondottakból is látható, hogy a chiptuning végrehajtása gyakorlott, hozzáértő, nagy tudású
szakembereket kíván. A nem kellő szakértelemmel végrehajtott módosítások akár a motor gyors
tönkremenetelét is eredményezhetik.
A „chiptuning” eredményeképpen megváltozott égési folyamat után a motorból távozó
kipufogógázok összetétele is megváltozik, ezért ilyen esetekben mindenkor szükséges a jármű
környezetvédelmi tulajdonságainak ellenőrző mérése.
A közlekedési vagy más hatóság által észlelt, engedély nélkül alkalmazott „chip tuning” esetén a
jármű forgalmi engedélyét haladéktalanul érvénytelenítik. A jármű ismételt forgalomba helyezése
csak akkor lehetséges, ha egy átalakítási engedélyezési eljárás során a járművet megfelelőnek
találták vagy a járművet a gyári állapotnak megfelelően mutatják be az ismételt forgalomba
helyezést megelőző időszakos műszaki vizsgálaton.
Fontos tudni, hogy a versenyautókra más szabályok vonatkoznak. Az ER erre vonatkozó, 9. §.
(2.) e. pontja alapján csak sportegyesület vagy igazolt versenyző tulajdonában lévő, kizárólag
versenyzési célra készülő, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) sportszabályainak
megfelelő, „feljavított túrakocsi” és „feljavított terepjáró kocsi” osztályba sorolt gépkocsi építhető
össze, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Technikai Bizottságának szakvéleménye
alapján. Az ilyen járművekre az előbbiekben elmondottakat nem lehet automatikusan
kiterjeszteni.
Összefoglalva: a „tuningolt” járművek csak a közlekedési hatóság érvényes átalakítási
engedélye birtokában vehetnek részt jogszerűen a forgalomban úgy, hogy az átalakítást a
forgalmi engedélybe bevezetett, az átalakításra vonatkozó záradék igazolja.
Források jegyzéke:
Felhasznált (Internetről származó) irodalom:
1, A GTÜ Gesellschaft für Technische Überwachung m.b.H kiadványa:
Ratgeber Reihe: Nr. 3. „Der praktische Tuning-Ratgeber für den sicherheitsbewussten
Autofahrer” – 1. Auflage April 2002
2, http://www.dreamtuning.hu - Bevezetés az autotuning világába – Dreamtuning bemutató-
3, Ing. Kurt Bergmüller előadása a http://www.legales-tuning.at oldalról
4, http://www.mazdaclub.hu/ Főoldal / Magazin / Feltöltők
5, http://www.oktuning.hu/02.php?cmd=view&id=26
6, http://www.injektor.hu/index.jsp?id=2&main=126&akt=2
7, A szövegben említett jogszabályok, rendeletek
8, Az NKH belső eljárási szabályzatai
|
